Pénteken tárgyalta Luxemburgban az Európai Unió Törvényszéke a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés fellebbezését. 

A kisebbségi javaslatcsomagot az RMDSZ kezdeményezésére, a FUEN ernyője alatt, a kezdeményező bizottság 2013-ban nyújtotta be. Az Európai Bizottság uniós kompetenciahiányra hivatkozva elutasította bejegyzését, így nem kezdődhetett el egy uniós jogi aktus elfogadását célzó egy millió támogató aláírás összegyűjtése. A kezdeményező biztosság tagjai között volt Hans Heinrich Hansen akkori FUEN elnök, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint az ENSZ egyik magas rangú diplomatája, kisebbségi képviselők, regionális vezetők és miniszterek.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a pénteki tárgyalás után úgy nyilatkozott, „az erdélyi magyarság érdeke, hogy tovább haladjunk azon az úton, amelyen az őshonos kisebbségeket képviselő partnereinkkel indultunk el. Az Európai Unió felelősséget visel a hatvanmillió őshonos kisebbség nyelvét beszélő európai polgárért. Nem különleges bánásmódot kérünk, hanem annak elismerését, hogy a nemzeti közösségek teljes értékű tagjai a társadalomnak, közösségként szeretnének megmaradni és gyarapodni szülőföldjükön.”

Vincze Loránt, a FUEN elnöke a tárgyalást követően optimistán nyilatkozott: „a luxemburgi tárgyalás mérföldkő a FUEN és az őshonos európai kisebbségek számára, hiszen pontosan három évvel azután, hogy az Európai Bizottság különösebb indoklás nélkül visszadobta kezdeményezésünket, végre lehetőségünk volt bemutatni és megvédeni ügyünket az EU Törvényszéke előtt. Nyitottságot és érdeklődést tapasztaltunk a bírók részéről.” A Minority SafePack benyújtásával az őshonos európai kisebbségek párbeszédet kértek az uniós intézményektől a kisebbségvédelemről és a nyelvi-kulturális sokszínűséghez kapcsolódó cselekvésekről.

A kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyét két, nagy tapasztalattal rendelkező ügyvéd képviselte Luxemburgban: Prof. Ernst Johansson németországi és Dr. Thomas Hieber brüsszeli ügyvéd, a polgári kezdeményezés szakértője. A nyilvános tárgyaláson a FUEN elnöke mellett részt vett elődje, Hans Heinrich Hansen, a kezdeményező bizottság képviselője és Frank de Boer, a FUEN jogtanácsosa. A tárgyalás a Minority SafePack fellebbezésének ismertetésével kezdődött, amelyben az ügyvédek a részletes indoklás elmulasztását nehezményezték és ugyanakkor erős érveket soroltak fel amellett, hogy a javasolt intézkedések az EU hatáskörébe tartoznak. Az ügyvédek részletesen érveltek a regionális politikáknak a kisebbségi összetevővel történő bővítése, a politikai képviselet fontossága és az etnikai és vallási diszkriminációnak az uniós jogba emelése mellett.

Vincze Loránt FUEN-elnök hozzátette: „az európai kisebbségeknek jó esélye van ebben az alaposan felépített ügyben, optimisták vagyunk a meghozandó döntéssel kapcsolatban. A tárgyalás során világossá vált, hogy javaslataink többsége igenis elfogadható az uniós keretszabályok értelmében és az Európai Bizottság köteles lett volna ezeket figyelembe venni, mielőtt elutasította a teljes csomagot.”

Az ügymenet során Magyarország a kisebbségek oldalán, Szlovákia és Románia pedig az Európai Bizottság oldalán lépett fel. Fehér Miklós Zoltán, a magyar kormány jogi képviselője felhívta a bíróság figyelmét, hogy az elutasítás nem vette figyelembe a kezdeményezők záró rendelkezését, hogy akár részleges bejegyzést is elfogadnak. Ezzel szemben a szlovák képviselő meg se jelent a tárgyaláson, a román képviselő pedig a nemzetállamok szuverenitását és az Unió jó működését féltve érvelt a kisebbségvédelmi csomag ellen. A bírák több kérdést is felvetettek a feleknek a tárgyalás során, egyúttal számon kérve az Európai Bizottságon, hogy miért nem iktatta legalább az elfogadható javaslatokat ahelyett, hogy teljes egészében elutasítsa a csomagot. A tárgyalást követően a bírák várhatóan 2-5 hónapon belül közlik a teljes határozatot.

„A Minority SafePack több szakterületen szeretne védelmet és támogatást nyújtani az őshonos kisebbségeknek, ez a törekvés az ítélettől függetlenül megmarad. Az EU-nak szerepet kell vállalnia az európai kisebbségi kulturális és nyelvi hagyaték, a sokszínűség védelmében. A polgári kezdeményezésünk egy továbbra is érvényes partnerségi felkérés az uniós intézmények felé” – fogalmazott a per utáni tennivalókról Vincze Loránt.

Az európai polgári kezdeményezés intézményét 2012-ben vezette be a Lisszaboni Szerződés. Az új jogintézmény értelmében a legalább 7 tagállamból származó 1 millió aláírás összegyűjtése esetén az Európai Bizottság köteles jogalkotási folyamatot indítani a polgárok által javasolt tárgyban, de még mielőtt sor kerülne az aláírásgyűjtésre, a témajavaslat át kell essen a Bizottság szűrővizsgálatán, amely az uniós hatáskörökre vonatkozik. A Minority SafePack kezdeményezést 2013 őszén elutasította a Bizottság – ezt a döntést támadták meg a kezdeményezők az EU Bíróságán. Az aláírásgyűjtés egy kedvező és végleges bírósági döntés esetén kezdődhet el.